Szent Tamás templom, Martfű

A közigazgatásilag Tiszaföldvárhoz tartozó, s csak az 1940-es évek elején történt ipari betelepülés következtében fejlődésnek indult Martfűpuszta 1949-ben vált önálló községé: Martfű néven. 1970-ben nagyközségi rangra emelkedett, majd a hazai ipar legnagyobb növényolaj- és cipőgyára, továbbá a jelentős sörgyára révén kialakult térségi központi funkciójának köszönhetően 1989-ben várossá nyilvánították.
A XX. század második világégését követő történelmi változások okán Jász-Nagykun-Szolnok megye e 8-9000 fős legfiatalabb települése, Magyarország rendszerváltáskori második leggazdagabb városaként az egyetlen templom nélküli városi rangú települése volt hazánknak.

Az 1983-ban Tiszaföldvár, Homok és Martfű összevont plébániája élére került Tamási József atya fáradhatatlan szervezőmunkájának köszön-hetően, az 1987-es temetői kis lélekharang felállítását követően végre, 1991-ben megkezdődhetett a Marosi Gábor építész tervezte új templom építése, melynek alapkövét Marosi Izidor váci megyéspüspök helyezte el. Az első martfűi szentmisék már 1993-ban elkezdődtek, még szabad ég alatt, az építés alatt álló tetőtlen falak között.
A templom patrónusa, a tizenkét tanítvány közül Krisztus feltámadásában hitetlen apostol, az Indiában vértanúságot szenvedett Szent Tamás lett, méltó védőszentjeként és példaképeként e fiatal egyházközösségnek.

Krisztus 5 szent sebére utaló "Jeruzsálemi kereszt" alaprajzú templombelső számtalan érdekességet takar:

Mindenhol fellelhető indiai stílusjegyek: a szamárhátívű ajtók, ablakok, a kétoldali ”betonfüggönyök”, a szószék, a szentély és az oltár vonalvezetése, a gyergyói mesteremberek ácsolta homorú ívű kupola, a Takács Ferenc festőművész búzavirág folyandár motívumaival díszített koszorú.

Meszlényi János szobrászművész Magyarországon elsőként templomban alkalmazott, rézlemezből hajtogatott szobrai:
A szentélyben a keresztre feszített Jézussal, az oldalhajókban Szent Tamással és Keresztelő Szent Jánossal, végül a bejárat két oldalán, egymással szembe forduló Szent Család-dal: a jobb karjában Jézust ölelő Mária, s a rendhagyóan nem ácsszerszámaival ábrázolt, hanem két szál, kettőjük tisztaságát szimbolizáló liliommal József.

Mohay Attila üvegfestő művész ólomüveg ablakai:
A bejárat két oldalán 3-3 ablakban, a boldoggá és szentté avatásukra váró legújabb kori magyar keresztények panteonja: Mindszenty József (1892-1975†) esztergomi érsek, bíboros, Magyarország hercegprímása, Márton Áron (1896-1980†) erdélyi püspök és Bogner Mária Margit (1905-1933†) vizitációs szerzetes nővér, illetve Dr. Batthyány-Stratmann László herceg (1870-1931†) sebész-, szemorvos, Apor Vilmos báró (1892-1945†) győri megyéspüspök és Kaszap István (1916-1935†) jezsuita szerzetesnövendék.

A szentély két oldalán a római katolikus egyház attribútumaikkal ábrázolt szentjei 3-3 ablakban. Az oltár mögött, Jézus töviskoronája sziluettjeként váltakozó magasságú hat ablak.

A kétoldali "betonfüggönyök" alatt, festett háromszögű pajzsokon csak attribútumaikkal ábrázolt Árpád-házi és Anjou szentjeink: a sziklából vizet fakasztó bárddal – Szent László (1046-1095†), a liliommal és a hercegi koronával – Szent Imre (1000-1031†), a Szent Koronával és a kettős aranykereszttel – Szent István (970-1038†), illetve a rózsa-csodával – Szent Erzsébet (1207-1231†), a Nyulak szigeti (Margitsziget), IV. Béla királyunk emelte domonkos zárdával és a Krisztussal kötött jegyességét szimbolizáló liliomra fűzött gyűrűvel – Szent Margit (1242-1270†), végül az Anjouk és Lengyelország nemzeti színeivel, a tudományt felkarolta egyetemmel, bagollyal és könyvvel – Szent Hedvig (1373-1399†).

A keresztelőhely fiatal freskófestők (Cserna Tamás, Füzes Gergely és Kecskés András) munkája. Az ábrázolt színtér Jézus keresztelése kori helyszín: a Jordán vizével, szentföldi növényekkel (cédrusokkal, pálmákkal és olajfákkal), a felhőkből fehér galambként kiszakadó Szentlélekkel, s a fénysugarakkal az égből levetülő isteni Szózattal.

És végül a "hangszerek királynőjé"-ről, a templom Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök által főpapi szentmise keretében felszentelt orgonájáról. A 23 regiszteres, 2 manuálos, pedálos hangversenyorgona – melynek diszpozíciója lehetővé teszi a legkülönbözőbb stílusú orgonaművek előadását – megálmodói és megalkotói Marosi Gábor építész, Kárpáti József orgonaművész, tervező-szakértő, Vági Gyula, Farkas János és a Musette Kft. szakemberei, orgonaépítő mesterei.voltak. A templom kiváló akusztikája alkalmassá teszi az impozáns megjelenésű, szemet gyönyörködtető orgonát hangversenyek megtartására is.